A fenntartható fejlődés megvalósítása korunk egyik legnagyobb kihívását jelenti. Ha mélyebben elmerülünk a témában, akkor biztosan találkozunk az ökológiai lábnyom definíciójával, amely az elmúlt években meghatározó fogalommá vált a témában.
Mi az az ökológiai lábnyom?
Az ökológia lábnyom egy olyan közgazdasági mutató amely azt fejezi ki, hogy mennyire használjuk fel, illetve használjuk túl Földünk javait. Számszerűsíti, hogy mennyi erőforrásra, termőföldre, vízre, levegőre van szükség az adott társadalom életszínvonalának fenntartásához.
Az ökológiai lábnyomot globális hektárban mérik (gha). 2019-ben hazánk lábnyoma 2,92 gha volt, ami azt jelenti, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk.
Számos módon csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat, az egyik ilyen lehetőség a megfelelő energiagazdálkodás (felesleges áramfogyasztás csökkentése), illetve megújuló energia alkalmazása, így például napelem rendszer kiépíttetése. Emellett kutatások azt bizonyítják, hogy a félig áttetsző szerves napelemcellák képesek csökkenteni az ökológiai lábnyomot, és növelni az üvegházi termelés hozamát, egyúttal termelni és szigetelést biztosítani.
Az ökológiai lábnyom csökkentése elérhető a fogyasztási szokások megváltoztatásával és a környezettudatos életmód kialakításával.
Ökológiai lábnyom és napelem
A fosszilis tüzelőanyagoktól eltérően a napelemek esetén nincs CO2 kibocsátás, miközben energiát termelnek – ezért olyan fontos elemei a most zajló tiszta energiára való átállásnak, hiszen csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását és lassítják az éghajlatváltozást. A napelemek előállítása már más kérdés, hiszen a folyamat CO2 kibocsátással jár, emellett ne feledkezzünk meg a fémek és ritkaföldfémek bányászatától a panelgyártáson át a nyersanyagok és kész panelek szállításáig. A napelemek nettó szénlábnyomának meghatározásakor ezért több tényezőt is figyelembe kell venni, beleértve a panelek gyártásához használt anyagok beszerzési módját, a panelek gyártási módját és a panel várható élettartamát.
Míg életciklusuk bizonyos pontjain a napelemek felelősek a szén-dioxid-kibocsátásért más megújuló energiaforrásokhoz képest, ez még mindig a töredéke a fosszilis tüzelőanyagok, például a földgáz és a szén általi kibocsátásnak.
Forrás: https://www.mnnsz.hu/uveghazak-zoldebbe-tetele-szerves…/